A Polgármesteri Hivatal munkáját, ezáltal az ügyfeleket érintő, 2018. január 1-jétől hatályos fontosabb jogszabályváltozások (Különös tekintettel az Ákr-re)

A szokásosnál is nehezebb feladat elé állítják a Polgármesteri Hivatal köztisztviselőit és természetesen az ügyfeleket a 2018. január 1-jétől bekövetkezett jogszabályváltozások, különösen az eljárásjog területén. Több mint fél évszázad után új polgári perrendtartási kódex lépett hatályba, de hatályba lépett az önálló közigazgatási perrendtartás és az általános közigazgatási rendtartás is. Változott továbbá az adóeljárás, illetve a hozzá kapcsolódó végrehajtási jogszabály is. A kódexek számos végrehajtási törvényt, rendeletet is magukkal hoztak, gyakorlatilag szinte kivétel nélkül módosultak az ágazati jogszabályok.

Egy évvel ezelőtt, 2016 decemberében született meg az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.), amely az általunk 2005. óta használt Ket. (A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény) helyébe lépett. Az Ákr. rendelkezéseit a 2018. január 1-jét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

Az új kódex a hatósági eljárásokra vonatkozó közös szabályokat fekteti le, közérthetőbb és tömörebb, de kevesebb kérdést szabályoz, és kevésbé részletesen szabályozza mint a Ket., éppen ezért a jövőben sokkal jobban kell támaszkodni az ágazati jogszabályokra.

Találkozunk az Ákr-ben olyan jogintézménnyel, amelynek a lényege nem változott ugyan a Ket.-hez képest, de más lett a neve, tehát a terminológiát változtatta meg a jogalkotó.

A teljesség igénye nélkül néhány az ügyfeleket is közvetlenül érintő fontosabb Ákr. változásra hívom fel a figyelmet:

Az Ákr. nem sorolja fel a hatóságok típusait, valamint teljes mértékben az ágazati jogszabályra bízza, hogy ki lesz a fellebbezéseket elbíráló, illetve a felügyeleti jogkört gyakorló másodfokú hatóság.

A hiánypótlás tekintetében annyi a változás, hogy a hiánypótlásra nyitva álló határidőt nem az Ákr. határozza meg, hanem rábízza a hatóságra. Hiánypótlás ugyanazon kérdésben csak egyszer lehetséges.

Az eljárás fajtái tekintetében elsősorban nem tartalmi változás van, annak az egyértelműsítése történik meg, tehát továbbra is megkülönböztetünk kérelemre induló és hivatalból induló eljárásokat. A kérelemre induló eljárásokon belül továbbra is van: automatikus eljárás, sommás eljárás, vagy teljes eljárás.

Az eljárás típusok tekintetében külön-külön ügyintézési határidőket állapít meg az Ákr., tehát amely határidők alatt meg kell hozni a határozatot, vagy az eljárást megszüntető végzést, illetve gondoskodni kell a döntésnek a közléséről. Az automatikus eljárás ügyintézési határideje 24 óra, a sommás eljárásé 8 nap és a teljes eljárásé 21 napról 60 napra változott. Ez a 60 napos általános ügyintézési határidő azonban sok esetben nem érvényesíthető, mert az ágazati jogszabályok lényegesen kevesebb ügyintézési határidőt engedélyeznek.

Kedvező változás az ügyfelek szempontjából, hogy lecsökkent azoknak az eljárási cselekményeknek a száma, amelyek nem tartoznak bele az ügyintézési határidőbe, így pl. már beleszámít a hiánypótlás időtartama, a szakhatósági eljárás is.

A kérelem visszautasítása látszólag új jogintézmény, de lényegében ez a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának a helyébe kerül.

Változott az eljárás felfüggesztésére vonatkozó szabályozás, és ehhez szorosan kapcsolódik az, hogy az ügyfél is kérheti az eljárás szüneteltetését. Ennek joghatása azonos, mind a két esetben ezek időtartamával meghosszabbodik az ügyintézési határidő.

Megszűnt az a tilalom, hogy az ügyfelet nem lehet idézni a kérelemre induló eljárásban. Fontos változás az is, hogy a hatóság az illetékességi területén (pl. építéshatósági ügyekben járási szinten) lakóhellyel rendelkező személyt idézheti főszabály szerint.

Változás, hogy a hivatalbóli eljárásban a hatóság adatszolgáltatásra kötelezheti az ügyfelet minden további ágazati jogszabályi felhatalmazás nélkül. Irat bemutatására viszont csak akkor lehet kötelezni az ügyfelet, hogy ha annak beszerzése az elektronikus ügyintézés szabályai szerint nem lehetséges. Az ügyfél számára kedvezményt jelentő szabály, hogy jogosult másolati példányban benyújtani az adott okiratot, hogyha nyilatkozik arról, hogy az az eredetivel mindenben megegyezik.

Egy új terminológia a döntés véglegessége, amit a Ket. jogerőnek hívott, vagyis a döntésnek a megtámadhatatlansága, vagyis az, hogy fellebbezéssel, közigazgatáson belüli jogorvoslattal nem támadható meg.

Jelentős változás, hogy a fő kérelemre induló jogorvoslati eljárás már nem a fellebbezés, hanem a közigazgatási per (korábban hatósági döntés bírói felülvizsgálatának hívtuk). Az Ákr. alapján fellebbezésre akkor van mód, hogyha törvény ezt kifejezetten megengedi. Fellebbezésnek van helye, ha a határozatot járási hivatal vezetője vagy – a képviselő testület kivételével – helyi önkormányzat szerve, vagy rendvédelmi szerv helyi szerve hozta.

Reményeink szerint az új jogszabályok a hatósági ügyintézésben semmilyen fennakadást nem okoznak, azok előnyeit az ügyfelek a 2018. 01. 01. napjától indult hatósági eljárásokban tapasztani fogják.

Dr. Krupp Zsuzsanna
jegyző